Ősz húrja zsong, jajong, busongaz Isten-verte tájon,s én csüggeteg, halvány beteg,fekszem a párnák közt az ágyon.Bár várom, szemhéjamat maéjjel kerüli az álom,felsejlik sok múló, régi kép -már közel van halálom?De nem sírok.Ajkaimat, mint bánó imahagyja el sok tűnt, hideg…